Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Iskola története

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy 11 gyermekes családba született fiú, aki 7. gyerekként látta meg a napvilágot Szabolcs- Szatmár megye, Nagyecsed községében.

Itt még elevenen élt a romák népi autentikus kultúrája: zenei és tánchagyománya. Ez a fiú sok-sok viszontagság után felkerült Budapestre. Egy munkásszállón lakott,  ahol  két unokatestvérével együtt megalakította együttesét: a Kalyi Jag Együttest. /Fekete Tűz/

Az együttes nevét a szintén akkor csak 16 éves Bari Károly verséből vették:

„ánde muro jiló kályi jág phábol, (az én szívemben fekete tűz ég)

 és kimondom nektek az éjszakát”

Akkor  vállalta fel, hogy bemutassa saját népe  népzenéjét, amikor  a közvélemény a „Ne gajdolj” megjegyzéssel állt  hozzá  a romák  autentikus  népi  kultúrájához.

A közvélemény csak Horváth Pista, Kovács Apollónia és Gál Gabriella  tolmácsolásában előadott gyakran a romákra nézve pejoratív  szövegű dalokat ismerte, mint eredeti roma dalokat. Nem tudták, hogy ezen dalok szövegei , mint a Rigó részeges ló, vagy olyan durva szövegek, mint „sárga lábú istenit az anyádnak” stb.  állami rendelésre egy magyar ember, Grabócz Miklós írta.

1987 fordulópont az együttes életében. Sok ajánlással (pl.: Néprajzi Intézet, több  népzenekutató), mely bizonyította, hogy amit az együttes énekel saját anyanyelvén az eredeti autentikus roma folklór, a Hungaroton Kiadó kiadta első lemezüket. Ez az első lemez olyan sikert aratott, hogy a Hungaroton  ezentúl kereste, s maga ajánlkozott az együttes  lemezeinek , később CD-inek kizárólagos  forgalmazására.

Ezzel párhuzamosan az együttes sorra aratta külföldi sikereit.

Épp 1992-1993-as kétéves turnéjáról érkezett haza,amikor az együttes vezetője, Varga Gusztáv a tereken, utcákon sok csellengő roma fiatallal találkozott. Mivel a fiatalok  ismerték, gyakran leszólították, s velük való beszélgetés közben mindig feltette a kérdést:

„Miért nem vagytok délelőtt iskolában?”

A válasz  rendszerint az volt:

„mert nem vettek fel sehová”.

Ekkor határozta el, hogy egy iskolát kellene létrehozni ezen fiataloknak.

Talált is egy lelkes tanári csoportot, akik meghallgatván elképzeléseit, melléálltak, és kidolgozták együtt  az iskola koncepcióját. Ebből az 5 fős alapító csoportból 12 év után is 3 fő dolgozik az  iskolánál.

Vargáné Kamondi Ágnes magyar-történelem szakos tanár 2005-től az iskola igazgatója

Vadasi Béláné matematika-fizika -számítástechnika tanár, oktatási szakértő

Pálfy György matematika-fizika szakos tanár, 1994-1998-ig az iskola első igazgatója.

De milyen is legyen ez az iskola? – volt a fő kérdés.

Megállapodtak a fő irány elvekben.

• Legyen nemzetiségi iskola , ahol jól érzik magukat a fiatalok, ápolhatják anyanyelvűket, sőt akik már elfelejtették visszatanulhatják.
• Ismerjék meg a róluk szóló, mint népcsoportról szóló néprajzi anyagot ,cigány írók,költők által írt irodalmat
• Ismerjék meg azon képzőművészek, írók, költők stb. munkásságát, akik már jelentős lépéseket tettek a cigány kultúra fennmaradásáért , s így példaképként is állíthatók a fiatalok elé
• Gyakorolják a régiók táncait, ismerjék meg miért így táncolják a roma táncokat és hol helyezkednek el az egyetemes tánctörténetben.
• Ismerjék meg tudatosan honnan jöttek, és milyen viszontagságokon kellett keresztül menniük, hogy identitásukat megőrizhessék.
• A nemzetiségi program mellett pedig sajátítsanak el használható modern ismeretetek.

1994-ben a modern ismereteket jelentette a számítógép használata, de akkor ezen gépek beszerzése, mivel újdonságnak számított, igen  költséges volt.

Itt a véletlen segített be. Ebben az időszakban épp egy újabb turnéra utazott az együttes, s a repülőgépen az együttes vezetője mellett foglalt helyett Soros György. Beszélgettek Magyarország helyzetéről, s szóba került  az iskola terve is. Soros György  nagyszerű kihívásnak és ötletnek tartotta, s megígérte támogatni fogja az iskolát. Így az ő alapítványa segítségével jutott az iskola korszerű számítógépekhez, és még három évig kizárólagosan támogatta az iskola működését.

Így elindulhatott 1994-ben a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi és Számítástechnikai  Szakiskola 35 tanulóval. Eleinte egy nagy, bérelt lakásban is elfért, de az igény egyre nőtt.

Így a  VI. kerület egy bérház felső szintjét adta bérbe az iskolának. Ekkor már 68 fő járt az iskolába, de az igény nőtt, így helyet kellett biztosítani. Sikerült a bérház alsó szintjén levő számítástechnikai cégtől bérbe venni helyiségeit. Így 120 főre növekedhetett a létszám.

A folyamatos helyhiány miatt, az iskola nagyobb helyet kért a fővárostól.

2000-ben a főváros egy teljesen romos épületet ajánlott fel, mint elhelyezési lehetőséget ,annak fejében, hogy felújítja, ahogy tudja. Erre támogatást  nem kap. Ha nem sikerül 2004.. augusztusig felújítania teljesen , úgy az épületet visszaveszik  a beleölt munka, pénzösszeg figyelembe vétele nélkül. Más lehetőséget az iskola nem kapott, így ezt az ajánlatot el kellett fogadnia.

Az épületnek csak a tégla falai voltak meg. Mivel nem lakták 15 évig fák nőttek ki a falakból. Se használható vízhálózat, se villany, se fűtés, csak 300 konténernyi szemét… kezdetnek.

Elkezdődött az idővel való hajsza. Rendkívül sok ember társadalmi munkában segített vagy megértve a helyzetet, rendkívül olcsón dolgozott. 2004.augusztusában elkészült az épület, s az utolsó belső burkolás 2004. november végéig.

A főváros építésügyi osztálya és a VI. kerületiek , akik ismerték eredeti állapotát csodájára jártak: egy percig sem hittek benne, hogy sikerülhet ilyen rövid idő alatt és önerőből ezt létrehozni.

De sikerült.

2005. januárjától új helyre költözhetett az iskola.

Végre méltó helyen képviselheti a romákat az egyetlen, nevében is felvállaló roma nemzetiségi iskola.